Hazánkban több helyen foglalkoznak körte pálinkafőzéssel, de az egyik leghíresebb a Göcsej vidéki körte pálinka, mely a hungarikumok listáján is szerepel. Hazánknak jelenleg nyolc földrajzi eredetvédett pálinkája van: Békési Szilvapálinka, Göcseji Körtepálinka, Gönci Barackpálinka, Kecskeméti Barackpálinka, Pannonhalmi Törkölypálinka, Szabolcsi Almapálinka, Szatmári Szilvapálinka, Újfehértói Meggypálinka.

Az alma máig hazánk legjelentősebb gyümölcse, azonban a körte fajgazdagsága és gyümölcsmennyisége is vetekszik az almáéval, hiszen hazánkban mindkét gyümölcs nagy népszerűségnek örvend.  

Mivel azonban a körte az egyik legnehezebben termeszthető gyümölcsök egyike, egyáltalán nem mindegy hol állnak a gyümölcsfák. Ezek a növények ugyanis nagyon kényesek, minimálisan sem a tűrik a szárazságot, sok csapadékot, folyamatos vízellátást igényelnek. Mindemellett a talaj bőséges tápanyagellátása is alapvető szükséglet számukra.

Göcsej környékén adottak azok a földrajzi körülmények, amelyek lehetővé teszik a meglehetősen kényes gyümölcs termesztését. Mivel a göcseji termőtalaj kitűnően alkalmas erre a célra, ezen a tájegységen komoly mezőgazdasági hagyománya van a gyümölcsnek és a belőle főzött pálinkának is.

Göcseji körtepálinka

A göcseji körtepálinka 2008 óta élvez eredetvédettséget. Alapanyagát a Göcsej környéki mintegy 80 göcseji település földjein termesztett érett körte adja. Ahhoz, hogy valaki eredetvédett párlatot készítsen, meghatározott körtefajtákat kell felhasználnia. Ezek a bosc kobak, a vilmoskörte, a conference körte, a hardenpont téli vajkörte, a clapp kedveltje, a packham’s triumph, a fétel apát és nemes krasszán. Mivel a Bosc Kobak a vidék legelterjedtebb fajtája, és már történelmi hagyományokkal bír, valamint beltartalmi jellemzői is kiemelik a sorból, a helyi körtepálinka alapanyagának legalább a felét ennek a fajtának kell adnia. A cefre pedig nem tartalmazhat penészes éretlen részeket, idegen anyagokat.

A Göcseji körtepálinka jellemzői

Ennek a pálinkának az egyik legjellemzőbb sajátosságát a körtehéj íze adja, amely akkor érvényesül a legjobban, amikor a felhasznált fajták az utóérés során már sárga héjjal rendelkeznek, de a gyümölcs húsa még nem puhult fel. Az ilyen utóérési állapotban cefrézett körtéből érhető el a jellegzetes göcseji íz.

A göcseji körtepálinka fizikai tulajdonságait tekintve lehet tükrösen tiszta, illetve abban az esetben, ha hordós érlelésnek vetik alá, barnássárga színűvé válik. Alkoholtartalma 38–40% között mozoghat.

A pálinka alapját a cefre adja, amelybe kizárólag tiszta, fertőzésmentes, zúzott körte kerülhet. Lényeges szempont a sajátos helyi ízkarakter kialakításában, hogy a gyümölcsre az érettség, ideális esetben a túlérettség legyen jellemző. A friss gyümölcsben található cukor, élesztő segítségével alakul alkohollá általában 9-10 nap alatt. A kész cefre gondos tárolást igényel, és figyelnek a tárolási hőmérsékletre is, mely ideális esetben 12 – 130 C.

A hordós érlelés nemcsak a pálinka színére, az aromákra is befolyással van. Fontos megőrizni az eredeti gyümölcszamatok elsődlegességét.

http://www.summa88.hu/

Címlap kép: Göcsej (forrás: https://foodandwine.hu/2010/05/29/alom-a-kortepalinkarol)

Vissza a kategória cikkeihez