Tartalomjegyzék
A körtemuzsika vagy más néven okarina egykor mindennapos használatban volt, de ma már ritkán találkozhatunk vele. Már Móra Ferenc Kincskereső kisködmön című regénye is így kezdődik: „Hol volt, hol nem volt, volt a világon egyszer egy körte-muzsika, amelyik arról volt nevezetes, hogy csak akkor szólt, ha jó gyerek fújta”. De Móra Ferenc A körtemuzsika című meséjében is bepillantást enged e népi hangszer csodálatos voltába. Hiszen mind annak, aki megszólaltja, mind aki hallgatja elvarázsolja a lényét, annyira csodálatos.
Régen azt tartották, hogy ha hosszan fújják, akkor meggyógyul tőle a beteg, mivel a hangja annyira gyönyörű. A népi vásárokon voltak megtalálhatók, a fazekasok árusították. Napjainkban egyre ritkábban találkozhatunk vele. Kézműves vásárokon, népi jellegű, hagyományokat követő kiállításokon, rendezvényeken még – ritkán, de – hallhatjuk a hangját.
Körtemuzsika jellemzése
Keleti eredetű, ősi magyar hangszer, mely a fuvolafélék családjába tartozik. A cseréphangszerek legegyszerűbb formái C alaphangú hangszerek, egy vagy két oktáv hangterjedelemmel. Az agyagból megformázott cseréphangszer sípszerkezete megegyezik a közönséges furulyáéval.
Jellemzően körtefából készített vagy agyagból égetett tojásdad, körte alakú, 4-6 lyukú hangszer, amely körtemuzsikának, cserépsípnak vagy kakasnak, bikának is nevezett aszerint, hogy éppen mit ábrázol. A magyar körtemuzsika általában 2-4 hangnyílású.
A körtemuzsikák vásárlása
Napjainkban a különböző webáruházak kínálatában megtalálható, akár hozzá tartozó – a használatának tanulását segítő – fogástáblázattal együtt is. Jellemzően inkább gyerekhangszerként találkozhatunk vele. A 10-12 nyílású hangszerek már nem körtemuzsikák, azok már ténylegesen az okarinák. A körtemuzsika ténylegesen az okarina egy fajtája.
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rte
Vissza a kategória cikkeihez