Körte

A körte már az antik világban elterjedt gyümölcs lehetett, a görög és a római szerzőknél is egyaránt sokszor említésre kerül. Homérosz pedig egyenesen az istenek ajándékának tartotta. 

E gyümölcs eredetileg Közép-Ázsiából és Perzsiából származik. Valószínűleg a vackor volt az őse – vadkörte – és nemesítéssel, oltással szaporították. Hazánkban az első írásos említés a körtéről az 1055-ös Tihanyi Apátság Alapítólevelében szerepel kurtuel fa néven. A körtét a középkorban csak főtt állapotban fogyasztották, ugyanis a nyers körtét mérgezőnek tartották. Ez a tévhit csak a Napkirály idejében került eloszlatásra, onnantól azonban főúri csemegének számított. Manapság, a világ körte-ellátásának legnagyobb részét Kína, Olaszország és az Egyesült Államok biztosítja. Hazánkban is több fajtáját ismerjük, a császárkörtétől a vilmoskörtéig, a világos zöld színűtől a sötétbarnáig. Főleg Göcsej környékén termesztik, ott megfelelő körülmények vannak számára. A Göcseji körtepálinka, mely hungarikum is, ezekből az itt termesztett zamatos gyümölcsökből készül.  

A körtefa igényes növény, mely a mérsékelt égövön érzi legjobban magát és a gondozása nagyobb odafigyelést igényel, mint például az alma esetében. A körtefa betegségei is csak gondos ápolás és a megfelelő metszés mellett kerülik el a fákat, azonban a gondoskodást ízletes, zamatos gyümölcseivel bőven meghálálja. 

A körték fajtái

A körte fajták lehetnek nyári és őszi körték is. A július, augusztus hónapban érő fajták a nyári körték ezek főleg friss fogyasztásra, körte lekvár, körte ivólé készítésére alkalmasak, hosszú idejű tárolásra azonban nem. 

A körteültetvények jelentős részén elsősorban őszi fajtákat termesztenek, így a gazdaságilag jelentős körtefajták zömét ősszel takarítják be. Ezek többsége szeptember közepétől októberig érik, és 2-3 hónapon keresztül tárolhatók. Ezek felhasználása igazán sokrétű, a körtebefőtt készítésére is inkább ezek a fajták alkalmasak. Körtés sütemények bármelyikből készíthetők.

Körte vitamin tartalma

A körte nagyon jó élelmirost forrás, az energia tartalma: 100 g körte kb. 209 kj/ 50 kcal. A körtének magas az ásványi anyag tartalma, ezért főleg a hűvös időben érdemes minél többet ennünk belőle, hogy megelőzzük a betegségeket. Többek között kalciumot, magnéziumot, káliumot, cinket és jódot is tartalmaz. A vitaminok közül pedig A-, B1-, B2- és C, K vitamin is található benne. 

Kedvezően befolyásolja a bélműködést, csökkenti a vastagbélrák kialakulásának veszélyét. Rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a bélrenyheséggel, székrekedéssel járó panaszokat. A gyümölcs vitamin- és ásványi anyag tartalma nagy részben a héjban és közvetlenül az alatt található így, ha nem muszáj, ne hámozzuk meg a gyümölcsöt. A körte rendszeres fogyasztása csökkenti a vérkoleszterin szintjét és számos betegség megelőzhető vele.

A körték felhasználása

A körtét főleg befőttek, ivólevek készítésére használják a nyers fogyasztáson túl, de számos recept alapanyaga is. A sütemények, desszert variációk különösen népszerűek e zamatos gyümölccsel készítve, de akár a húsok mellé készített mártás, és a leves is igazán különleges ízhatással bír. A hazánkban több helyszínen is rendezett Körtefesztivál pedig különleges körtés ételeket is kínál a számtalan program mellett.

Körte angolul, németül

Ez a zamatos gyümölcs nemcsak hazánkban, hanem szinte az egész világon termesztett és ismert növény, bár a kisebb mennyiségben termesztett gyümölcsfajok közé tartozik. Nagyon egészséges, hatása rendszeres fogyasztás mellett érvényesül igazán. Talán éppen emiatt a világ gyümölcs piacán is folyamatosan nő a körte iránti kereslet. Ezért sokszor felmerül, a körte angol neve is, hiszen sokfelé keresett ez a rendkívül egészséges gyümölcs. Angolul a körte: pear. Számos körtés termék is megrendelhető az interneten keresztül különböző web shopokból, akár külföldről is. Ilyenkor is felmerülhet a körte angol megnevezése. Németül: die Birne a ropogós, pirosas sárga gyümölcs neve.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Körte

Vissza a kategória cikkeihez